Szentgyörgyvári Kutatóállomás | Talajkímélő (regeneratív) gazdálkodási tartamkísérlet

A SZENTGYÖRGYVÁRI KUTATÓÁLLOMÁS

TALAJKÍMÉLŐ (REGENERATÍV) GAZDÁLKODÁSI TARTAMKÍSÉRLET

A Csillagászati és Földtudományi kutatóközpont a Zala megyei Szentgyörgyvár területén egy európai léptékben is jelentős kutatóállomást tart fent.

A kutatóállomáson valós körülmények alkalmazása mellett vizsgálhatók a hagyományos és „szántásmentes” talajművelési rendszerek környezeti és gazdasági hatásai. A Szentgyörgyvári Kutatóállomást a CSFK Földrajztudományi Intézetének egyik jogelődje, a Földrajztudományi Kutatóintézet létesítette egy EU LIFE projekt (SOWAP) keretében, 2003-ban. A kutatóállomás 2023-ban volt húsz éves. A tartamkísérlet hossza, ha nem is kuriózum, de önmagában is jelentős értéket képvisel. Az európai tartamkísérletektől eltérően Szentgyörgyváron nemcsak a talajállapot és a termés (ill. növények beltartalmi paraméterei), hanem a területről lehordódott talaj és lefolyó víz mennyisége, valamint fizikai és kémiai paraméterei (tápanyag, növényvédőszerek) is monitorozhatók. Az EU LIFE projekt 2009-ben zárult.

Ezt követően a fenntartási és üzemeltetési költségeket a SYNGENTA Magyarország Kft., míg 2024-ben a HUN-REN Tikárság biztosítja.

Cél és küldetés

A TALAJKÍMÉLŐ GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK MONITOROZÁSA

A fenntartható talajhasználati technológiák elterjedése segíti a változó éghajlati körülményekhez és az időjárási extremitásokhoz történő alkalmazkodást (vízmegtartás a szántóföldeken, talajerózió és tápanyagveszteség csökkentése, a villámárvizek kialakulásának csillapítása), amely a termésbiztonság növelésén túl az infrastruktúra (pl. gyorsforgalmi utak, vasutak, stb.) védelmét, valamint a légkör üvegházhatású gáz koncentráció emelkedésének csillapítását (szénelnyelés a talajban) is szolgálja.

A Zala megyei Szentgyörgyvár külterületén elhelyezkedő létesítmény alkalmas a talajkímélő gazdálkodás környezeti hatásainak monitorozására. A kutatóállomás európai léptékben a méretét tekintve is ritkaságnak számít: teljes területe 1 ha, amelyen négy parcellán gépi művelés alkalmazása mellett vizsgálhatók a hagyományos és a szántásmentes talajművelési rendszerek környezeti és gazdasági hatásai.

Más tartamkísérletektől eltérően a Szentgyörgyvári Kutatóállomás úgy lett kialakítva, hogy a parcellákról lefolyó víz és lehordódó talaj egésze összegyűjthető, azok mennyisége meghatározható, fizikai és kémiai tulajdonságaik mérhetők. A környezeti paramétereken túl becsülhetők a művelés költségeiből, illetve a betakarított termésből számolható bevételek is.

A talajkímélő művelés kutatása és oktatása terén végzett munkánkat a European Landowners Association 2022-ben a The Land and Soil Management Award -dal ismerte el.

A Kutatóállomás szerepe a tudástranszferben

A MAGYARORSZÁGI SZAKPOLITIKAI DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMATOK ÉS A GAZDASÁG SZEREPLŐI RÉSZÉRE IS JELENTŐS TUDÁSBÁZISUL SZOLGÁL

A Szentgyörgyvári Kutatóállomáson évente átlagosan tíz terepi bemutatót tartunk. A látogatók száma 2022-ben meghaladta a 3500-as vendégszámot (hazai gazdálkodók, egyetemi hallgatók, szakmérnökök, szaktanácsadók, szakhatóság képviselői, döntéshozók). Az állomás látogatói között számos külföldi gazdálkodói csoport is volt Franciaországtól Svájcon, Szlovénián át egészen Ukrajnáig. Ezidáig három nemzetközi konferencia résztvevőit láthattuk vendégül állomásunkon:

2016

1st International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use

Link

2008

15th ISCO CONGRESS, International Soil Conservation Organization

Link

2004

4th International Congress of the ESSC, European Society for Soil Conservation

Link

A kutatóállomás fenntartása nemcsak a hazai felfedező kutatások számára jelent potenciált, de a magyarországi szakpolitikai döntéselőkészítési folyamatok és gazdasági szereplők (agrárszektor, infrastruktúra-beruházások tervezésének előkészítése) részére is jelentős tudásbázisul szolgál.

A KUTATÓÁLLOMÁS FELÉPÍTÉSE KÉPEKBEN

KÍSÉRLETI PARCELLÁK, GYŰJTŐCSATORNÁK, GYŰJTŐTARTÁLYOK

Légifelvételek

A Szentgyörgyvári Kutatóállomás kísérleti parcellái. A parcellák alján a lefolyásokat és lepusztult talajt összegyűjtő csatornák láthatók.

A Szentgyörgyvári Kutatóállomás gyűjtőcsatornájának vázlata és képe.

A Szentgyörgyvári Kutatóállomás gyűjtőtartályai lefolyás után.

Mezőgazdasági munkák: kukorica vetése és aratása a gyűjtőcsatornák mellett.

VIDEÓ

BEMUTATÓ VIDEÓ

Válogatás az elmúlt évek publikációiból

SZAKCIKKEINK NEMZETKÖZILEG ELISMERT FOLYÓIRATOKBAN JELENNEK MEG

Tóth, A, Sipos, P, Jakab, G, Szalai, Z, Kalicz, P, Madarász, B. 2024. Improving the reliability of using rare earth elements as soil erosion tracers. CATENA 243. Paper: 108175

Nugroho, PA, Juhos, K, Prettl, N, Madarász, B, Kotroczó, Zs. 2023. Long-term conservation tillage results in a more balanced soil microbiological activity and higher nutrient supply capacity. INTERNATIONAL SOIL AND WATER CONSERVATION RESEARCH 11. 528-537.

Jakab, G, Vancsik, A, Filep, T, Madarász, B, Zacháry, D, Ringer, M, Ujházy, N, Szalai, Z. 2022. Soil organic matter characterisation using alkali and water extraction, and its relation to soil properties. GEODERMA REGIONAL 28. Paper: e00469

Madarász, B, Jakab, G, Szalai, Z, Juhos, K, Kotroczó, Zs, Tóth, A, Ladányi, M. 2021. Long-term effects of conservation tillage on soil erosion in Central Europe: A random forest-based approach. SOIL & TILLAGE RESEARCH 209. Paper: 104959.

Jakab, G, Filep, T, Király, Cs, Madarász, B, Zacháry, D, Ringer, M, Vancsik, A, Gáspár, L, Szalai, Z. 2019. Differences in mineral phase associated soil organic matter composition due to varying tillage intensity. AGRONOMY 9. Paper: 9110700

Rieder, Á, Madarász, B, Szabó, JA, Zacháry, D, Vancsik, A, Ringer, M, Szalai, Z, Jakab, G. 2018. Soil organic matter alteration velocity due to land-use change : a case study under conservation agriculture. SUSTAINABILITY 10. Paper: 943.

Madarász, B, Juhos, K, Ruszkiczay-Rüdiger, Zs, Benke, Sz, Jakab, G, Szalai, Z. 2016. Conservation tillage vs. conventional tillage: long-term effects on yields in continental, sub-humid Central Europe, Hungary. INTERNATIONAL JOURNAL OF AGRICULTURAL SUSTAINABILITY 14. 408-427.

KAPCSOLAT

Állomásvezető:

MADARÁSZ BALÁZS

madarasz.balazs@csfk.hun-ren.hu